Migrén




A migrén jellemzői, tünetek
A migrén kezelése

  • Időszámításunk előtt 1200-ból, a mai Egyiptom területéről való az a papirusztekercs, amely az első írásos bizonyítéka a migrén tüneti leírásának.

  • Nyolcszáz évvel később, i. e. 400-ban, Hippokratész úgy vélte, hogy a migrént a májból kigőzölgő és a fejbe jutó pára okozza.

  • Aretaeais írta le elsőként a fejfájás különböző formáit:
  • (1) cephalalgia - rövid ideig tartó, nem súlyos fájdalom,
  • (2) cephalea - krónikus, súlyos fájdalom,
  • (3) heterocrania - féloldali fejfájás, látászavar, nausea és hányás kíséri.
    •
  • Galenus a heterocrania helyett a hemicrania elnevezést használta.

  • A XVII. században Thomas Willis - a "neurológia" kifejezés megalkotója - az Anima Brutorum című könyvének második fejezetében foglalkozik a migrénnel, és azt az erek betegségének vélte. Ő volt az első, aki a hemicrania helyett bevezette a migrén elnevezést.

  • A migrént kizárólag pszichés eredetűnek tartották, mindaddig, amíg Wolf (1938) vascularis nézetei és a Leao-féle "spreading depression" a tudományos világ számára ismertté nem vált.

  • A migrén élettartam-prevalenciája (17%), elsősorban a keresőképes korúakat érinti. (éves prevalenciája legmagasabb a 25-55 évesekben). A nő - férfi arány 3:1

  • A migrén megelőző (profilaktikus) kezelése akkor indokolt, ha a rohamszám magas (> 4/hó), vagy kevesebb, de igen elhúzódó roham van, illetve nem sikerül megfelelő rohamoldó gyógyszert találni. Ezek a kritériumok a betegek 5-10%-át érintik.
    •

    A fejfájás a tíz leggyakoribb ok egyike, ami miatt a beteg neurológushoz fordul.

    A fejfájás diagnosztizálásakor több kérdést is tisztáznia kell a kezelőorvosnak.

    A beteg fizikális vizsgálata, mind:
  • belgyógyászati
  • neurológiai
  • mentális teljesítménye szempontjából fontos.

    • A heveny fejfájások hátterében csak ritkán található súlyos betegség (0.004%), de kivizsgálása fontos, ezek elkülönítése érdekében. Ezért, ha a felfájás hátterében idegrendszeri károsodás vagy általános betegség gyanúja merül fel, akkor szemészeti, fül-orr-gégészeti, fogászati és labor vizsgálat is elvégzendő.

    Súlyosabb betegségek gyanúja esetén koponya rtg., nyaki gerinc rtg., elektrofiziológiai, CT vagy MR vizsgálatok is elvégezhetők.

    A migrén jellemzői, tünetek:

     Hosszabb-rövidebb rohamokban jelentkező, általában féloldali fejfájás.

    A 4-72 órán át tartó rohamok közepes vagy súlyos fájdalommal járnak, mely esetenként a napi tevékenységet is akadályozza.

    A migrén minden életkorban kialakulhat, de leginkább fiatal felnőttkorban.

    A fejfájás előtti 24 órában közérzetváltozás jelentkezhet, ami lehet levertség, lehangoltság vagy " indokolatlan" jókedv. Ezután általában rohamszerű, lüktető, görcsös fejfájás jelentkezik, ami sok esetben nem lokalizálható, általában féloldali, mely fizikai igénybevételre fokozódik.

    Kísérő tünetei hányinger, hányás, fény-, hang-, szagtúlérzékenység, levertség, lehangoltság, gyengeség, szédülés, néha a roham alatt hasmenés. A fejfájás elmúltával még órákig, esetleg egy napig kimerültség, izomfájdalom, izomláz maradhat vissza.

    A migrénes roham havonta 1-4 alkalommal jelentkezik, 1-1 napig tart, de lehetnek gyakoribb vagy ritkább rohamok is.

    A migrén kezelése:

     A kezelésben alapvető szempont a provokáló tényezők kiküszöbölése (pl. csokoládé, magas thyramin tartalmú sajtok, színező- és konzerváló anyagot tartalmazó ételek, vörösbor kerülése).

    Fontos a rendszeres étkezés.

    Nem tanácsos a hormonális fogamzásgátlás. >Lényeges a stresszhelyzetek kerülése.

    A gyógyszeres terápia egyrészt a MEGELŐZÉST, másrészt a fájdalom és a migrénes roham megszüntetését célozza.

    Panaszával tanácsos minél előbb SZAKEMBERhez fordulnia!